Pénteken összekészültünk és egy kis délelőtti városnézés után irány a Con! Rotterdamból Hágába simán el lehet jutni metróval, bár maga az út egészében – szállástól a conig – kb 1,5 óra. A Con a World Forum Theater-ben volt, egy szép tágas épület, színházteremhez hasonlító főrésszel és rengeteg kis teremmel. Elég szűkös volt az idő, a koncert 7kor kezdődött és mi fél 7 után érkeztünk a conra. Jegy felvéve, cumó lepakolva, szinte pont 7re sikerült beesni. Kis csúszás volt az elején, a rossz az volt, hogy nem tudtuk mikor kezdődik, csak az idő ment. Közölték, hogy se videó, se fotó nem készülhet, amit annyira komolyan vettek, hogy vagy 6 biztonsági őr cirkált folyamatosan és csak erre figyelt. Volt, akit egy másik néző jelentett a biztonságiaknak. Végül fél 8 után nem sokkal elkezdődött. Kezdetnek kis intro volt, majd megjelent Origa és kezdetét vette egy isteni 1,5 óra. Egy mix-el kezdődött, az összes anime opening és ending amit ő énekelt belekerült. Maga a koncert leírhatatlanul remek volt, Origa pedig gyönyörű. Volt egy DJ aki a zenét adta hozzá, élőben ment minden. Origa láthatóan jól érezte magát, többször is volt interakció a közönséggel. A koncert kb 2/3ánál átöltözött egy másik ruhába. Több kedvencemet is hallottuk (Diva, Electra’s song)– bár nekem kicsit sok volt a „gyengédebb” stílusú zeneszám, ami annyira nem a kedvencem. De már csak maga a koncert miatt megérte kimenni. Csak azt sajnálom, hogy kevesen voltunk, kb 600an, ha lehettünk, Origa nem ezt érdemelte. Bár a színpad előtti részen sokan voltak, maga a terem fájdalmasan üres volt, számomra hihetetlenül.
Csak 2 hibát tudnék kiemelni a koncertből, az egyik a fények, amik sokszor közvetlenül a szemünkbe világított és villogott sokáig, a másik, hogy az alapzene néha elnyomta kicsit Origa hangját. A koncert után irány a pult, ahol lehetett Origa cd-t, posztert venni és így autogrammot szerezni. A visszaút szintén kalandos volt, este egy ismeretlen városból vissza egy másikba, de végül sikerült elérni még az utolsó járatokat.

Jött a szombat, amit kicsit nehezen kezdtünk, mert pénteken leégtünk a napon, aminek most kezdett igazán hatása lenni. Irány a Con ismét, szerencsére az utat már ismertük. Yuriko átöltözött a Shepard cosplaybe, hogy készüljön a másnapi versenyre, kiderüljön van-e hiba valahol. Ezután körbenéztünk a rendezvényen – viccesen néztem ki, mert Yuriko összes (3!) passza nálam volt, a sajátomon kívül (még 3), plusz még volt egy CosplayTV-s passzom is… És itt szembesültünk egy érdekes dologgal, amit bár részben olvastunk korábban, ténylegesen megtapasztalni más. Konkrétan arról van szó, hogy elég szigorúan veszik a felvételeket a conon, akár videó, akár fotó. Gyakorlatilag egyetlen teremben sem lehetett videózni vagy fotózni, még a cosplayversenyt sem. Bár ott engedtek fotókat, de a videót helyben kitöröltették velünk azonnal, a gamer teremben meg semmit nem lehetett. És nem csak a termeket, hanem magát a cosplayeseket sem lehetett kérdezés nélkül fotózni. Hiába pózoltak éppen, külön meg kellett kérdezni, hogy lehet-e fotózni. Yuriko készített videót fotózás közben, és jelezték neki, hogy nincs gond, de ezt legközelebb kérdezze meg. Ok, különböző emberek vagyunk, különböző kultúrával és szokásokkal, de több országban, több conon voltam, ilyen szintű szigorúsággal viszont még sehol nem találkoztam. Nem okozott gondot, mert nemet senki nem mondott, csak érdekes ez a szigorúság. Sikerült találkozni Yaya Hannal és Kamuival is, bár csak rövid időre.

Késő délután azért már visszaindultunk, mert vasárnap korán kellett kelni és indulni, hogy beérjünk a zsűrizésre és a színpadi próbára. Vasárnapra már jobban éreztük magunkat és újult erővel indultunk neki a napnak. Segítettem felkészülni Yurikonak, majd mivel tovább nem tudtam már segíteni, ezért elindultam fotózni, és körbenézni. A helyszínben az volt a legjobb, hogy nem voltunk kevesen, több ezren voltunk, de egyáltalán nem volt túlzsúfoltság, simán el lehetett férni. Egy hozzám hasonló tömegiszonyosnak ez áldás volt. Sikerült jó pár Cosplayest elkapni fotóra. Bár voltak, akik csak úgy poénből öltöztek be, de többségében igényes, szép cosplayeket lehetett látni, és sokan is voltak. Elég sok crossplayes volt, ráadásul odafigyeltek ők is a cosplayre, itt is szépekkel lehetett találkozni. Majd közeledett a verseny. Videózni nem lehetett, de legalább fotózni tudtam, csak elég sötét volt. A színházi székek se nagyon alkalmasak ülésre, mikor a teljes fotós és egyéb cucc van bezsúfolva a mellényedbe… A verseny maga jó volt, sok remek cosplayes volt itt is. Furcsa a rendszer, mert egybe volt rakva 4 különböző verseny: ECG, egy brazil verseny selejtező, EuroCosplay és a helyi egyéni. Maga az alap cosplayes felhozatal elég jó volt, kevés volt a gyenge cosplay, többségében igényesen és jól, szépen elkészített cosplayekkel lehetett találkozni, az előadások is magas színvonalúak voltak. Yuriko nyerte az egyénit, a zsűri pedig tele volt nagyszerű és ismert cosplayesekkel (bár én annyira nem vagyok benne a külföldi dolgokban, többségüket csak hallomásból ismertem). Végül ez a nap is véget ért sajnos, vissza a szállodába.

Hétfőn pakolás, és indulás vissza.
Összességében maga a con jó volt, és bár voltak hiányok a szervezésben – hol nincs – egy jól összerakott, jól kezelt rendezvény, alapjaiban jó szervezéssel, segítőkész szervezőkkel – maguk a biztonsági őrök is rendesek voltak, teljesen normálisan szóltak, hogy ne videózzunk, és megkértek, hogy töröljük. A koncert isteni, a con hangulata szuper, rengeteg igényes cosplay – hamar vége lett sajnos, de az élmények megmaradnak.

– Thomaso –