A kimonó több évszázad óta, mind a mai napig japán hivatalos viselete. Ritkán használatos a hétköznapokban.

A kimonó anyaga

Selyem, gyapjú, pamut, len és szintetikus anyagok.
A formális kimonókat leginkább japán selyemből készítik. A gyapjúkimonókat hidegebb időben, főként ősszel, és télen, a pamut, és len kimonókat viszont meleg évszakokban hordják.

A kimonó mintája

Beleszőttek, nyomtatottak, festettek vagy ráhímzettek.

Mitől függ a kimonó fajtája, anyaga mintája

  • kortól
  • nemtől
  • családi állapottól
  • szociális helyzettől
  • alkalomtól, amihez a kimonót felveszik,
  • aktuális évszaktól.
kimono1.gif

Alapformájukban a férfi és női kimonó alig különböznek egymástól.

A női kimonó
leginkább gazdag színvilágáról felismerhető. A minták és ujjak hossza, az obi szélessége és hossza is megkülönbözteti a férfiakétól.

A férfi kimonó
nem olyan hosszú, mint a női. A férfiakén nincs felhajtás, ami kihangsúlyozza a női vonalakat. Különbségek egyaránt vannak szabásban, ill. az anyagban. Általában a férfi kimonó sötét, legtöbbször fekete vagy sötétkék, füstös színekben létezik. A minták finomak, az anyag matt, nem fényes. Világos színek többnyire csak nem formális kimonóban találhatók. Alkalmakkor a férfiak hakamát és haorit viselnek.

A kimonó fajtái

Tomesode: A házas és idős asszonyok legformálisabb kimonó fajtája. Esküvő, temetés, vagy egyéb alkalmakkor veszik fel. Az obi egyszínű, vagy gyengén mintázott. A tomesodének típusa van.

A) Kuro tomesode: Amint a nevéből is kivehető (kuro) azaz fekete alapszínt tartalmazó női formális kimonó, amelyen a színes minták, csak körbe a kimonó alján találhatóak.
Az ujjak hossza kinyújtott karral maximum a csípőig ér. 3 vagy 4 kis családcímer (kamon), a mellen, a háton és az ujjakon.
B) Iro tomesode: Hasonlít a kuro tomesodéhez, annyi a különbség, hogy nem fekete, hanem a létező színek bármelyikében előfordulhat, természetesen csak alap egy színben (iro).

Houmongi: Egyszínű, félig formális kimonó házas és hajadon nők számára. Esküvői vendégek és látogatók viselik. Itt a minta vagy a kimonó alján, vagy teljes egészében megjelenik, és az egyik ujjon.
Tsukesage: Hajadon és házas nők számára. Egyszínű, pici mintával mely a kimonó aljától a derékig húzódik, és megjelenik egy kis rész a jobb vállon és a jobb ujjon.

Iromuji: Egyszínű, minta nélküli kimonó hajadon és házas nők számára.

Komon: mindennapos kimonó, ismétlődő mintával az egész ruhán. Hajadonoknak és feleségnek egyaránt.

Edokomon: Nagyon finom mintával ellátott kimonó, mely messziről inkább Iromuji (egyszínű) kimonónak tűnik.

Furisode: Színpompás, gazdagon díszített kimonó, szinte földig érő hosszú lógó ujjakkal. A hajadon nők formális öltözéke.

Kufurisode: Olyan, mint a furisode, de az ujjak csak kb combig érnek.

Yukata: Bélelés nélküli szabadidő-kimonó, pamutból, lenből vagy kenderből, nőknek és férfiaknak is. A yukatát általában nyáron, nyári ünnepekre veszik fel.

Mofuku: Tulajdonképpen ez a gyászkimonó. Férfiaknak és nőknek is egyféle van, amibe a temetésnél a rokonok öltöznek. Az alapszín fekete, minta nélkül. Fekete obit vesznek fel hozzá.

Juban: Alsó kimonó. Védi a selyem kimonót a izzadságtól.

Haori: Combhosszúságú felsőkabát a kimonóra. Mellkason kötik meg két madzaggal.

Haori-himo: Fehér, csomózott zsinór, rojtos véggel. Ezzel kötik össze a haorit a férfiak.

Michiyuki: Felsőkabát a kimonóra. Hosszú, gombos, szögletes nyakkivágással.

Hakama: Nadrágszoknyaként vagy nadrágként használatos, melyet 2 vastag szalaggal kell a nőknél a deréktől feljebb, férfiaknál csípőre kötni.

Obi: “Öv”, amivel a kimonót megkötik.

Obijime: Kötött zsinór, amivel az obit díszítik, és megkötik.

Tabi: Japán zokni, melyen el van különítve a nagyujj. Saroknál lehet kapcsokkal összezárni.

Zori: Szandálfajta, amit a kimonóhoz vesznek fel. A férfi zori szögletes, lekerekített sarkokkal, a női enyhén ovális és keskenyebb.

Geta: Szintén szandál, a talpa fából van. A yukatához hordják.

Yotsumi: A 4-13 éves gyerekek kimonója.

Hitotsumi: Hosszabb kimonó gyerekeknek.

Nem mindegy, milyen évszakban, milyen szín és minta változatot viselünk. Például: Ne vegyünk fel nyáron-tavasszal, juharfa levéllel díszített kimonót, mert az biztos, hogy őszi kimonó. Vagy ha nem akarunk szégyenben részesülni, akkor fiatal tizenéves lány ne vegyen fel olyan kimonót, aminek ujja hossza megegyezik a házas nővel. Amint fent az ábra mutatja.

Kimonó készítése

Han Juban Susoyoke – Alsó kimonó

kimono2.gif

Természetesen a méretek nem fixek, ajánlatos előhúzni a centimétert, és lemérni a hosszt a csípőnktől egészen bokáig, és a csípő kerületét, amit be kell szorozni kettővel. A madzag hossza legyen olyan hosszú, hogy egyszer körbe lehessen tekerni a derekunkon, és a hasnál meg tudjuk masnira kötni. A masni szélessége legyen 3-4 cm. Ott, ahol a masnink van, poliészterből (anyagfajta), lehetőleg piros színűből, készítünk egy vékony 15 cm-es sávot, azt még rávarrjuk az anyagra, és ugyan ebből az anyagból készül a masni is. Aki ügyesebb, az készítheti egyben is a széles vékony sávot. A szabásnál ügyelni kell, hogy mindig hagyjunk rá 1,5-2 cm-t, hogy el tudjuk varrni. Előtte, aki kézzel varrja, pelenka öltéssel (az öltéstípusokról itt olvashatsz bővebben. http://www.noiportal.hu/main/npnews-3522.html) zárja le az anyagot, hogy ne foszoljon, de aki géppel csinálja, az válassza az endlizés (eltisztázás, tisztázás, cikk-cakk öltés) programot. Ezután behajthatjuk, és kisebb öltésekkel levarrjuk a széleket. Ügyeljünk arra,hogy olyan cérnát válasszunk, amilyen az anyag színe.

Han Juban – Felső rész

kimono3.gif

Többnyire ez úgy néz ki, hogy az ujjak poliészter anyagból készülnek, lehetőleg piros, vagy rózsaszín. A többi anyag mind pamutszövet. Szabásnál ügyeljünk úgyszintén a 2 cm ráhagyására. A kabát szélességét úgy vesszük, hogy mérjük le a testünk legszélesebb részét, és annak vegyük a felét, és az lesz a szélesség. Természetesen, ha megkapunk egy adatot, azt ellenőrizzük le úgy, hogy csak testünkön nem körbe, hanem elölről lemérjük ezt az adatot, azaz ha valaki csípőben a legszélesebb, akkor elölről csípőtől csípőig. Ha ez a méret megegyezik, jól dolgoztunk. A juban felső része, azaz a kabát hosszát 2x kell vennünk, és lehajtanunk. Az oldalakat összevarrjuk. Ügyeljünk arra, hogy azt a részt, ahova az ujjakat illesszük, hagyjuk szabadon, NE VARRJUK be.
Mérjük le magunkon, mennyi helyre van szükségünk, hogy kényelmesen, szabadon lehessen a kezünk. Inkább több hely legyen, mint kevés. Ezek az öltözékek szabadok, nagyon könnyűek és kényelmesek. Ha ez megvan, mérjük le az ujj szélességét. Azaz nyújtott karral mérjük le a gerincünktől, egészen csuklónkig a távolságot, jegyezzük fel, majd a kivágott kabátrészhez illesszük a kabát szélességének a közepére, és egyenesen mérjük le a távolságot, majd vonjuk ki a testünkön mért adatokból, és a maradék adja az ujj szélességét. A hosszal önállóan rendelkezünk, de ügyeljünk arra, hogy pontosan ugyan olyan hosszú legyen az ujj, mint a kimonónkon, mert különben el fog állni, vagy ki fog kandikálni, ami nem a legesztétikusabb. Az ujj elölről le van varrva (kivétel az a rés ahonnan majd kibújik a kezünk), hátulról nyitott. A képen látszódik az eri (gallér), ami jó vastag, hiszen ez adja majd a kimonó erijének alakját. Érdemes egy jó anyagmerevítő bélést belevarrni a két anyag közé. Az eri szélessége hanjubanon  7-10 cm között ingadozik. Ez függ a testalkattól, de célszerűbb szélesebbre venni. A kabát mellmagasságtól egy vékony 3-4 cm széles nyelvecske húzódik, ami kb. 20 cm hosszú, ezzel állítjuk be, a helyes szöget az erinek a nyaktól, ami többnyire 2-3 cm. Készen is vagyunk.

Naga juban – Hosszú alsó kimonó

Ha hosszú kimonó kinézetű alsó részre van szükségünk, akkor elkészíthetjük a nagajuban-t is. Elkészítése szinte azonos a hanjubanéval, a különbség a hosszban van. Nyaktól a bokáig mérjük le a távolságot, és ez a nagajuban hossza. Természetesen itt nincs szükségünk semmiféle nyelvecskékre. Itt úgy kell kialakítani az eri-t (gallér), hogy megfeleljen a kimonóhordási szabályoknak. Az eri vastag, többnyire fehér. (ez már egy kicsit bonyolultabb az eri szempontjából. Kezdőknek ajánlom a hanjuban-t.)

kimono4.jpg

Kimonó

Következzen a legfontosabb része. A kimonó a díszes, színes obi -val(öv) megkötött felső ruházat.

kimono5.gif

A képen egy 120-130 cm  magas emberre vannak kialakítva a méretek. Amiket nagyon könnyen át lehet számolni. Itt mindent megtalálunk, amire csak szükségünk van, hogy kell összevarrni, milyen varrástechnikát alkalmazzunk, ügyeljünk arra, hogy az ujj, ahogy a képen is látszik, le van kerekítve ott, ahol a kimonó össze van varrva, tehát elölről.
Az eri 2 részből áll, egy rövidből és egy hosszúból, ahogy látni is az ujjat ábrázoló két képen a 2 vékony sáv.

Folytatása következik