Matsuri és Kimonóverseny a PeCsában

Napsütés, zsongás, haverok, nagybevásárlás a fél évre elegendő manga adaghoz, egy méltó ellenfél megtalálása a konzol vagy karaoke teremben, vastapssal köszönni meg a felkészülést a cosplayeseknek – egy igazi, animés, nyári hosszú-hétvége még a tanévkezdés és a nyaralás-szezon vége előtt.

De mi újat tudnánk nyújtani a harmadik napon? Úgy gondoltuk, végre itt az alkalom, hogy tényleg tegyünk valamit a MAT alapításakor megfogalmazott célért, vagyis a távol-keleti kultúra népszerűsítéséért, hogy elindítsuk az animék és mangák kedvelőit a műfaj mögött húzódó ország és régió megismerése felé. A pénteki napot így hát a klasszikus és tradicionális japán kultúra köré szervezzük, ahol az igazi japán fesztivál hangulatot a japán ételeket kínáló standok fogják adni – több fajta sushi, yakisoba, yakitori, okonomiyaki, dango, taiyaki van tervbe véve – és interaktívan részt vehettek számtalan programban, mint például: meghallgathattok egy előadás a tea művészetéről, az ikebanáról és a kimonókról, ezután megcsodálhatjátok a tea felszolgálásának kifinomult mozdulatait, a virágrendezés harmóniáját, az öltözködés összetettségét, majd Ti is kipróbálhatjátok mindezt gyakorlott útmutatások mellett! Közös tai-chi gyakorlaton vehettek részt a zöld füvön, megtanulhatjátok, mi a különbség a shougi és a go között. hallgassátok meg előadásainkat a haiku költés művészetéről, majd próbálkozzatok Ti is, vagy ismerkedjetek meg az awa-odorival, amit meg is tanulhattok. Tervezünk bonsai és más érdekes kiállításokat, harcművészeti bemutatót, és ha már elfáradtatok a rengeteg látnivalótól, üljetek be a mangakissába, ahol egy finom tea mellett lapozgathattok japán magazinokat és mangákat, vagy szálljatok be az ezer daru meghajtogatásába, készítsetek otedama labdát, amellyel akár még Con után is játszhattok az itt megtanultak alapján, vagy  papírsárkányt, amit később közösen eregethettek, vagy egy szép kalligráfiát az otthoni falra, amiől mindig az itt eltöltött kellemes órák jutnak majd eszetekbe!

A nap folyamán, ha elég jelentkező lesz, akkor egy kimonóversenyt tartunk, ahol a zsűri és a látogatók eldöntik, kié a legszebb japán viselet. Jelentkezni lehet a helyszínen, bármilyen japán ruhával (kimono, yukata, gi, stb). Színpadi megjelenés várhatóan 16:00-kor lesz, a versenyzők sorszámot kapnak, eztán lehet szavazni, eredményhirdetés pedig este lesz.

Figyelem! Mivel a pénteki nap a japán kultúra különböző, hagyományos oldalait mutatja be, ezen a napon japán ajándéktárgyakat, ropogtatnivalókat, apróságokat találhattok a standok polcain. Mangákat, animéket, és egyéb ezekhez kapcsolódó tárgyakat szombaton és vasárnap tudtok majd beszerezni.

A tai chi (kínaiul taijiquan) kínai harcművészet. A test teljes összhangban működik együtt a tudattal, ezért rendkívül meditatív, és komoly belső fegyelmet igényel. 108 mozdulat létezik, ezekből áll össze a tai chi csodás nyugalmat és harmóniát árasztó mozdulatsorozata.
Mindezt Ti is kipróbálhatjátok a ligetben Juhász Imre útmutatásával, aki a Chen Stílusú Xin Yi Hun Yuan Taiji mestere.

Szó szerinti jelentése: az íj útja. Hagyományos íjászat, az első japán harcművészet, mely mai napig töretlen népszerűségnek örvend a szigetországban. Saját íjtípussal rendelkeznek, melynek rendkívüli hosszúsága, és egyben rugalmassága jelenti különlegességét.
A bemutatót a Bukyukai Egyesület tartja Oláh Gábor vezetésével.

Az igazi matsuri hangulathoz elengedhetetlen a finom ételek illata, a közös vacsora. Budapest legjobb távol-keleti éttermei fogadták el meghívásunkat, hogy megismertessenek benneteket a japán és távol-keleti konyha különlegességeivel. Megkóstolhatjátok a sushit, onigirit, yakitorit, yakisobát, okonomiyakit, thai és kínai ételeket…

Az elmúlt Conokhoz hasonlóan idén is várunk Titeket workshopjainkon, ahol elmerülhettek az origami rejtelmeibe, próbára tehetitek kézügyességeteket a kalligráfiánál, készíthettek otedama labdát és papírsárkányt is.

Egy ecset, egy papírlap és egy fekete tus. Na meg persze a piros négyzet-pecsétes aláírás. Mint ahogy a legtöbb japán művészeti ág, ez is egyszerűnek tűnik – hogy aztán a gyanútlan próbálkozó elrettentő mennyiségű apró szabállyal, módszerrel, kifejezésmóddal találja szembe magát pusztán azért, hogy olyan természetesnek tűnjön a végeredmény. A mesterek szerint 20-30 év gyakorlás után az is lesz, hiszen a vérükké válik a vonássorrend, a méret tartás, a régi mesterek parancsai és a saját stílus megtalálása. De amíg erre a szintre eljutsz, próbáld meg itt egyelőre csak leírni az általad kiválasztott kanjit….majd hazatérve gyakorold még 20-30 évig, hogy tökéletesen menjen. 🙂 

Ennek a hagyományos művészeti ágnak a lényege, hogy 1 darab négyzet alakú papírból, ragasztás és vágás nélkül minél érdekesebb és bonyolultabb formákat hozzunk ki. Valószínűleg ez is Kínából jutott el Japánba ahol egészen új értelmet adtak a tevékenységnek. Egy Japán szájhagyomány szerint aki meghajtogat 1000 darut, az közben kívánhat egyet az istenektől. Manapság a daru inkább a béke szimbóluma. Itt meghajtogathatod az első pár darut a gyűjteményedhez.

Az otedama egy régi japán játék, melyet szárított babbal töltött, varrt labdácskákkal játszanak. Ilyen labdát készíthettek a workshop sarokban, majd egy pár játékfajtát is tanulhattok vele.

Szatai Miklós évek óta rendszeres résztvevője a hazai és nemzetközi sárkányeresztő találkozóknak, tart foglalkozásokat bárkinek, aki lelkesedéssel fordul a sárkányok iránt. Vezetésével 15-20 perc alatt összeállíthattok egy Takahashi mester által kifejlesztett egyszerű de annál szebb sárkányt – szépsége főleg abból áll, hogy a fehér lapot saját magad díszítheted ki mielőtt ráerősítenétek a vázra.

A haiku 5-7-5 szótagból felépülő 3 soros vers, melyet inkább a szimmetria, a magán- és mássalhangzók összecsengése, mint a sorvégi rím jellemez. Témája általában a természet, a természet által ihletett hangulat megfogása és átadása 17 szótagban.
Vihar Judit tanárnő a Károli Gáspár Református Egyetem Japán Tanszékének vezetője, a Magyar-Japán Baráti Társaság elnöke és a hazai haiku élet kiemelkedő szereplője. Előadásából minden érdekességet megtudhattok erről a különleges verselési módról majd segítségével magatok is alkothattok ilyen műveket.
Tanulmányai közül kettőt ezeken a címeken is elérhettek:

A kimono a hagyományos japán viselet, de ma már inkább csak ceremoniális alkalmakkor viselik.
Szeretnéd tudni, hogyan is kell helyesen megkötni az obit, milyen hosszú ujja legyen a kimonodnak, vagy melyik évszakban milyen mintát válassz? Gyere el az előadásra és a bemutatóra, és mindent megtudsz!

Bonsai
A kis fák és miniatürizált természeti tájak tálba vagy tálcára történő telepítése Kínából ered, majd i.e. 600 körül vándorló szerzetesek honosíthatták meg Japánban. Nagyon pontosan megtervezett metszésekkel, lekötözésekkel és egyéb trükkökkel érték el, hogy az alakított fácska minél inkább természetesnek tűnjön. Egy fél órás előadás keretében hallhattok többet erről a művészeti és filozófiai ágról, feltehetitek kérdéseiteket, majd egész nap gyönyörködhettek a bonsai kiállításban.

Ikebana
Mint ahogy a bonsai esetében, a japán virágrendezésben is érvényesül az az alapelv, hogy nagyon precíz, átgondolt vezérelvek mentén, különböző segédeszközökkel olyan kompozíciót alakítsunk ki, mintha csak a természet egy érintetlen szeletét látnánk magunk előtt mely tökéletesen harmonizál az edénnyel, melybe elhelyezték, és a környezetével.
Először egy rövid magyarázatot és bemutatót hallhattok, majd magatok is kipróbálhatjátok mennyire sok apróságra is kell odafigyelni a tökéletes kompozíció eléréséhez.

Az ikebana a virágrendezés ősi művészete, mely a középkor eleje óta
virágzik Japánban. A több száz éves iskolák mellett az 1910-ben
alapított Ohara iskola kimondottan fiatalnak számít, ám ez az iskola
ötvözte először a keleti és nyugati hagyományokat. Õk tettek először
kísérletet arra, hogy az ikebana művészetet megismertessék nem csak
japánokkal, hanem bárkivel, aki érdeklődik iránta. Shinonome Kouke az
Ohara iskola mestere, jelenleg Magyarországon él, és tavaly ősz óta ad
órákat Budapesten és Székesfehérváron. Az ő tanítványaként szeretném egy
kicsit megismertetni az érdeklődőket, nem csak az ikebana technikáival,
hanem hagyományával és szellemiségével is.

Teaszertartás
A teaszertartás Japán egyik kulturális nevezetessége. A több lépésből álló, kötött mozdulatsorokat tartalmazó tradicionális japán teaszertartás számtalan embert ejtett már rabul tisztaságéval és költőiségével.
Az előadást a Magyarországi Japán Tea Egyesülettől és az Urasenke Teaháztól Palotás Gábor tartja, majd eztán Ti magatok is élőben kipróbálhatjátok
<http://urasenke.hu/cms/hasznos_oldalak.html>

Awa-odori
Az odori szó japánul táncot jelent, melynek Japánban több fajtája is létezik, ezek egyike a matsurikon előadott bon tánc. A bon táncot hagyományosan a Bon Fesztiválon táncolják, melyet minden nyáron, minden város minden kerületében megtartanak.
Az awa odori a Shikoku szigetén fekvő  Tokushima város jellegzetes tánca. Eredete még a mai napig sem teljesen tisztázott.  Minden év augusztus elején Tokushima  4  napig táncra perdül, reggeltől estig szól a zene az utcákon, és a 270 ezer fős várost több mint  1 millió ember  keresi fel ilyenkor. Az awa odori  a hagyományos japán bon  táncoknál egy kissé dinamikusabb. Férfi, női es gyermek táncot különböztetünk meg. Kovács Emese 2000-ben találkozott  először az awa tánccal, azóta gyűjti  róla az információkat. 2008-ban a Magyar Táncművészeti Főiskola  néptánc-pedagógus szakára is ebből a témából írta szakdolgozatát.

Shogi
Sakkszerű táblás játék, amely minden sakkjáték őséből, az indiai chaturangából alakult ki. Az összes hasonló szabályrendszerű játék közül a shogié a legbonyolultabb, de ez ne riasszon el senkit.
Buglyó Gergelynek, a Magyar Sógi Szövetség elnökének előadásából mindent megtudhattok erről a játékról, majd utána élesben is kipróbálhatjátok frissen szerzett tudásotokat.
<http://sites.google.com/site/magyarshogi/>

Go
A go (japánul igo) egy több, mint 4000 éves táblás játék, melyet a világon az egyik legbonyolultabbként tartanak számon.
Szeretnéd megismerni a játékot, vagy csak ellenfélre vágysz? Mindkét esetben érdemes ellátogatnod a go-részlegbe, ahol oktatóink már várnak! A magyar goéletről további információt a Magyar Gószövetség oldalán találsz!
<http://goszovetseg.hu>

Fellépőink:
Turcsányi M. Anasztázia
Turcsányi M. Anasztázia operaénekesnőnek készült, végül a japán népdalok mellett kötött ki. Folyamatosan koncertezik, rádiók hívják vendégüknek, és hamarosan a lemeze is megjelenik. Előadása után nektek is megtanít egy egyszerűbb dalt, a Tanabata-samát.
Látogassatok el weboldalára is:
<http://anastazia.van.hu/>

Bata Rita
A kagura tradicionális shinto tánc, melynek több változata alakult ki az elmúlt ezer évben. A nagyobb ünnepeken tisztítótáncot mutatnak be a szentélyeknél. Hagyományosan a szentély papnői, a mikok adják elő.
Bata Rita táncművész és koreográfus Japánban tanult, és az említett tisztítótánccal nyitja meg a Nyári AnimeCont.
Weboldalát az alábbi címen találjátok:
<http://www.batarita.hu/>
Fogadjátok szeretettel!

Karin
A pénteki nap zárásaként egy fantasztikus koto koncertet hallhattok Nakagawa Karin előadásában, aki májusban már járt egyszer Magyarországon.
A koto 25 húros pengetős hangszer, melyet a tradicionális japán zene kedvelői bizonyára ismernek már. A húrokat minden egyes darabhoz külön-külön kell hangolni. A hangszer a VII. század körül került át Kínából Japánba. Hagyományosan császárfából (Paulownia Tomentosa) készítik, a húrok selyemből vagy ma már inkább szintetikus anyagokból, a húrokat tartó hidak pedig  elefántcsontból készülnek.
Karin a Tokyoi Művészeti Egyetemen tanult, és diploma után koncertezni kezdett. Előadásaiban gyakori az ének kíséret, valamint a tánc.
Weboldalát az alábbi címen találjátok:
<http://karin-sound.com>