Az idei év utolsó cosplayes eseményén sok minden történt, de leginkább mindenki a bejutási nehézségekről írt – és ez, lássuk be, valóban problémás volt. Azok a szerencsések, akik viszont bejutottak egy nagyon jó, bár kissé zsúfolt rendezvényen vehettek részt. De kezdjük is az elején.

Az esemény igen jó hangulatban telt, a kezdeti nehézségek ellenére is, de olyan eszméletlenül sokan voltunk az épületben, hogy nehéz volt szárnyakkal sétálgatni (vagy leülni). Cserébe viszont rengeteg ismerőssel futhatott össze az ember egyszer – mert nekem kétszer már sokakkal nem sikerült. Ez alkalommal a cosplay csoportoknak is kvázi nagyobb helyük volt, ugyanis az emeleten helyet kapott az 501-es Légió Magyarországi Helyőrsége, és a Gyűrűk Ura Cosplay Club, míg a földszinten egymás mellett szép hosszú sorban elfért a Csillagkapu Cosplay Klub, a Hungarian Doctor Who Cosplay Club, és a Star Trek cosplayesek is – amúgy gyönyörű volt látni, hogy a sci-fisek nem fújnak egymásra, hanem együtt dolgoznak és szeretik egymás fandomjait.

Ami a mostani connál pozitív meglepetést okozott, az a jelmezek diverzitása. Korábban is láttam már egy-két egyedi és stílusos jelmezt, ami nem csak manga vagy anime párosból született, hanem filmhez, sorozathoz vagy játékhoz köthető, ám az eddigi rendezvényekkel ellentétben most tényleg igazán széles kínálat alakult ki. Új kedvencem egy ismert fagyi árusnak öltözött be, és én azonnal pisztáciát kértem nála – na, ki ismerte fel? Úgy bizony, Charlie, vagyis Bud Spencer az …és megint dühbe jövünk című filmből – akinek megjegyzem a válláig értem, és basszus, a közös fotónk is rosszul sikerült!

Igen, tudom, hogy idén eszméletlen mennyiségű ember akár órákig is sorban állt csak azért, hogy bejusson a Millenáris épületébe, és megértem a dühüket, illetve a csalódottságukat is. Sajnos a rendezvényt szervezők sem kellő időben tudták meg a helyszíni változásokat és a korlátozást, és egy héttel a con előtt már nem sok mindent lehetett tenni. Az épület nagysága adott, és a korlátozás, hogy bizonyos számú ember sem mehet be, szintén – engem azért megnyugtat, hogy ilyen szempontból is figyelnek a résztvevők biztonságára. Hogy lehetett-e volna ezt jobban szervezni? Talán. Lehetett-e volna ezt jobban kommunikálni? Minden bizonnyal. De ez nem az ő szervezetlenségüket mutatja (higgyétek el, mindent megtettek, amit csak lehetett), hanem a rendezvényre kijutni akarók eddig sosem látott tömegét.

Az idei AnimeKarácsony látogatási rekordot döntött, ugyanis több mint hatezer ember vett részt a programon! Bevallom nem számítottam ilyen szintű látogatottságra (és a szervezőket is kissé meglepte), de gondoljunk egy kicsit bele ebbe a számba. Amikor Magyarországon kezdett a cosplay, még igen kevesen jártak el ezekre a rendezvényekre, de az évek múlásával nőttön-nőtt ez a szám, és íme, több mint hatezren vagyunk. Mivel még külföldön is éri a cosplayeseket egy bizonyos fajta negatív előítélet, így nem csoda hát, hogy itthon is nagyfokú negatív érzelmeket vált ki az emberekből. De ez nem számít, mert hatezren vagyunk, mi, akik szeretünk egy napra másnak lenni, mi, akik hősnek, gonosznak, játékkarakternek vagy éppen Csillagkapunak öltözünk, már hatezren vagyunk. És tudjátok mit, ez az érzés megéri a sorban állást!

Forrás: Watchaholics