Ahogy egyre inkább elkalandozunk a kezdő vizekről, már kicsit drágább alapanyagok felé. De ettől függetlenül mindenhol lehet spórolni, így ezen is. Az erősen aranyárban mért alapanyag minden trükkjét, felhasználhatóságát és hibáit megnézzük. Ami után könnyebb lesz a döntés, hogy neked vajon kelleni fog -e? És ha kell, melyik a te embered, és mire érdemes használni.
Elsőre vegyük át, hogy mi is az a Worbla (1): A worbla egy termoplasztik, azaz hőre lágyuló műanyag (vagy szintetikus gyanta), vagyis részben az. Ugyanis amit mi cosplaynél használunk, az csak részben műanyag, és részben filler, vagyis valami töltőanyag. A filler színétől és minőségétől függ a worbla végső tulajdonsága. Az eredeti worbla, ami világosbarna és jobban ragad, mint a többi, nagyrészt fűrészporból és egy polymorph-nak becézett (PCL)műanyag (2) keverékéből készült. És nem is cosplayhez tervezék, hanem cipőgyártásra. Persze jött egy két korai kreatív emberke, akik felismerték a benne rejlő lehetőséget, és mára már egyike a legtöbbet használt anyagoknak a cosplayes körökben. Formázhatóvá tehető forró vízbe áztatva, vagy hőlégfúvóval. Ha forró levegőt fújsz rá meglágyul, a benne levő műanyag elolvad, és rövid ideig formázható lesz. Ha kihűl pedig visszakeményedik, felveszi az új formáját. De a nyári melegben 35-38 fokon már deformálódik, így azért vigyázni kell rá nyáron, hogy ne érje direkt napsütés, és a kocsiban sem szabad ilyenkor hagyni.
Mára a worbla már nem csak egy termék, hanem egy egész termékcsalád. Sok fajtája van, mind kicsit eltérő tulajdonságokkal, de hasonló árban mozognak. A már előzőleg említett alap sima worbla volt az első. Worbla ’s Finest Art (3) a hivatalos neve. Barna színű, két megkülönböztethető fele van. Egy, amely durvább, és a másik, ami ragasztós. Emiatt ennél még figyelni kell rá, hogy melyik oldal megy melyik mellé. Két durva oldal nem tapad egymáshoz olyan erősen, de két ragasztós oldalt meg szétfeszíteni sem lehet. Ennek van a legerősebb tapadása mind közül. Viszont emiatt, ha összeillesztéskor hibázol, ennél jóval nehezebb azokat kijavítani. Minimálisan nyújthatók, de ebben nincs térháló, emiatt nagyobb nyújtás után elveszti a stabilitását és szakad. Vágni szobahőmérsékleten nehéz, melegítve nagyon könnyű. De mindenképp ajánlatos egy külön worblás ollót tartani, ugyanis nagyon hamar el tudja koptatni őket. De egy másik módszer a vágására, hogy tapéta vágóval bekarcolod az előre berajzolt mintát, utána pedig szépen a vágás mentén reped.
A másik fajták közt vannak: A Worbla ‘s Black Art (4), ami fekete. Sokkal simább, egyenletesebb (5) az alap worbla-nál. Ennek is van két megkülönböztethető oldala, de már jóval kisebb a különbség. És felmelegítés után már szinte nincs is. Mivel már nincs kitüntetett ragasztós fele, így a kötés sem lesz olyan tartós. Viszont alapozáskor jóval könnyebb simává tenni a felületét. Így ott lehet sok időt, és némi alapozót spórolni. A kis részletekhez kiváló, sokkal jobb a simánál (6). Az összes worbla típusra igaz, hogy jól alapozhatóak. A műanyag felületekre tervezett primerek nagyon jól tapadnak rajtuk, a gesso vagy festővászon alapozó is többnyire jó, pár réteg után. A legelterjedtebb talán mégis a faragasztó. Némi víz hozzáadásával kb 10%, csak hogy kevesebb ecsetnyom maradjon a kész darabon, viszont ne kelljen még 10 réteget extrán rákenni. Egyéb PVA alapú ragasztók, valamint a PlastiDip és társai is jó alternatívák. Ezekről részletesebb teszteket és összehasonlításokat lehet találni. Majd egy szép napon erről is lesz cikk, de addig KamuiCosplay videóját tudom erről belinkelni.
A következő vizsgálati alany a Worbla ‘s Pearly Art (7), ami az egyik legifjabb a piacon, lényegében olyan, mint a fekete verziója, csak fehérben. A másikhoz képest az az előnye, hogy nem kell hozzá fehér toll, mert a sima kék és fekete is meglátszik rajta. Sokan emlegetik, hogy azért jók mert így, ha fehér alapra dolgozol, akkor nem kell még fehérre is festeni, vagy a feketénél feketére alapozni, deeeee meg kell mondjam, hogy ez sosem ad elég jó alapot. Mindig látszani fog, ha nem fested le extrán alapozás után. Arra viszont jó, hogy a fehér alapon az élénk színű festékek rikítanak.
A worblák közül a következők már kicsit más kategóriába esnek. Elsőre a Worbla’s FlameRed Art (8) jön, ami ahogy a neve is mondja vörös színű, ez az egyik fajta, aminek az átlagára még a többinél is magasabb. Ezt már tényleg profiknak tervezték, még a többinél is simább. De a fő megkülönböztető jegye, hogy picit magasabb hőfokon olvad, és kb 300 fokig tűzálló. Emiatt mondom, hogy a normális hobby cosplayesnek bőven elegek a másik típusúak. Ez már tényleg egy giccs kivéve, ha profi kaszkadőr vagy és közvetlen tűzzel érintkezel. De a photoshopnak hála ez már könnyen elkerülhető.
Még egy különleges fajzat a Worbla ‘s Transpa Art (9), ami a többitől eltérően teljesen termoplasztik. Átlátszó plexi szerű, a többinél jóval nyúlósabb, a legjobb felhasználási módja a LED-ek használatánál van, valamint ezt lehet vákuum formázásra is használni. Sőt a poliészter ruha festékek megfogják már 50-65 fokos vízbe áztatva (10), ennél már csak a képzelet és a pénztárcánk mérete szab határt. Ehhez viszont vannak könnyen beszerezhető, hasonló viselkedésű alternatívák. Az 1-2 mm vastag víztiszta PVC lemezek. FONTOS, hogy nem plexi! A plexik törnek és rigidek, viszont a megfelelő PVC fajta jóval olcsóbb, de mindig kisebb darabokon kell tesztelni, hogy vajon az új szerzemény is hasonlóan viselkedik -e, vagy sem. A nagyszerű Kamui Cosplay jóvoltából mindenki láthatja élőben a viselkedésüket.
Az utolsó kétfajta a térhálós tesók, mindkettőben rögzítőháló található, ami miatt a többinél stabilabbak, kicsit magasabb a teherbírásuk. Az első a Worbla ’s Meshed Art (11), ami a szokványosabb, az egyik feléhez közelebb van a háló (12) és alapból halvány kávé színű. Ennél már számít melyik felét ragasztod hova, valamint a többinél magasabb a ragasztó tartalma, amivel ennek lesz a legerősebb kötése, a háló miatt pedig jóval többet bír ki. Ezek miatt nagyon jó kisebb, nagyobb elemek csatlakoztatására, valamint D-gyűrűket tökéletesen strapabíróan lehet csatolni. A hálós textúrája miatt limitált a felhasználhatósága, és a többi típussal ellentétben összevágás után újra melegítve nem kapod vissza az összes eredeti tulajdonságát.
Végül de nem utolsósorban a Worbla ‘s KobraCast Art (13). Ez is tiszta fehér, mint a Pearly Art, viszont minden egyéb tulajdonsága mássá teszi. Már magában lyukacsos, szitaszerű (14). Emiatt a többinél könnyebb, jobban szellőzik, lehet rá kézzel varrni szövetet, műszőrt stb. (15). És a másik nagy előnye a Meshed Art-tal szemben is, hogy ő maga a háló. Lehetővé téve a nyújtást, és extrém formákat, viszont mégis tépésálló. A legjobb felhasználásai: jól szellőzővé teheted egyes elemeket, a fursuit-ok alapjához nagy szerű lehet, emiatt tűrhetőbb a hőség benne. De ha véletlen olyan dizájnt találsz, ami ilyen módon lyukacsos, máris kész a minta. Viszont pont ez a hátránya is, nem tudsz vele sima felületet elérni, de ehelyett paróka alapnak nagyon jó, varrható, jól tarja a ragasztókat, és könnyű. Emiatt a paróka migrén később üt be.
Mindegyiknek vannak előnyeik és hátrányaik, amiket a szükségeidhez mérve kell választani. Mert valljuk be 1-1,5 m² worbla átlagára minimum 14-19 ezer, és ez a külföldi ár. Amire még jön az extra szállítási díj. Ergo ezt már csak akkor használd, ha biztosan félre tudod tenni rá az összeget. Elsőnek érdemes egy kis darabkát venni, amivel kitapasztalod az anyag viselkedését, mert nem mindenki szereti meg.
De nem csak ennyire egyszerű anyag a Worbla, sok egyéb módon is használható, mindenféle technikákkal teheted a céljaidra megfelelővé. A legegyszerűbb felhasználási módok egyike a szendvics mód, amikor két réteg worbla közé egy vékony 2mm vastag EVA lapot teszel, a széleket pedig az extra ráhagyásból összesimogatod. Erre számtalan videós tutorial van, itt is van egy. Aztán mivel ez elég anyag igényes, néha főleg vállvértek, és sok egymásra épülő darab esetén, elég a külső, látszódó részt befedni vele, majd inkább 1-2 centi ráhagyást visszahajtani, emiatt könnyebb, de gyengébb lesz. Viszont elég sok anyagot lehet így megspórolni. Fejdíszeknél mindenképp érdemes meggondolni, mert a fejre nehezedő súlyt mindig érdemes minimalizálni. Vagy egy nagyobb páncéldarab kisebb díszeinél sem kell a teljes érintkezési felületnek worbla-ból lenni. Ezzel majdnem 20-30% anyagot lehet megspórolni. És a worbla-nál minden kis csipet számít. A kis már használhatatlannak vélt darabokat egybegyűjtve, egy nagy összeolvasztott masszát lehet kapni. Ebből két fő felhasználási mód van: Az első, hogy sütőpapírok közé teszed, míg még meleg, és sodrófával kinyújtod. Fontos a sütőpapír, mert anélkül mindenhez hozzáragad a worbla. Majd a kinyújtott darabot hűlés után az eredetihez hasonlóan használhatod. A második opció a formázás, a meleg worbla-t nagyszerűen lehet gyúrni, hajtogatni kedvünk szerint. Részletekhez tökéletes (16), nagyobb kisebb önálló darabokat is lehet vele megformázni. Akár ezen a példán itt, PretzlCosplay nagyon ügyesen bemutatja a lépéseket és a valódi sokszínűségét ennek az anyagnak.
A ragasztó pisztollyal nagyon jól szeretik egymást, mivel mindkettő hőre aktiválódik ezért erős kapcsolatot alakítanak ki, viszont a nem hő alapú ragasztók, legyenek is bármilyen erősek, általában nem teljesen kompatibilisek a worbla-val. Talán egy kivétel van, a kontakt cement, de ez inkább akkor opció, ha a kész darab viseléskor eltört, de nem akarod teljesen tönkre tenni, a hővel deformálni.
Ámde van egy másik mód is, ha nincs annyi pénzed, de van időd és kedved ezzel pepecselni, akkor van egy titkos mód, hogyan tudsz otthon ezekhez hasonló termoplasztikot otthon készíteni. Nincs más dolgod, mint valahonnan polymorph-ot venni. Ezt általában Aliexpress Amazon és egyéb oldalak is árulják, a lényeg ne legyen túl drága, mert akkor elvész a lényeg. Ha ez megvan a belinkelt videó segítségével és némi otthoni próbálkozások útján megtudod csinálni a sima worbla és a Pearly Art-ot otthon. Ahogy a videóban is elmondja a sima worbla titka a PCL aka polymorph és a finom fűrészpor vagy liszt keveréke. Az arányok változhatnak, de 70/80% műanyag és 20-30% filler adja a leghasonlóbb eredményt. Ezt sütőben tepsin, sütőpapíron összeöntve, kicsit összekeverve 100-120 fokon sütve 5-5 percenként ránézve, kevergetve kb max 20 perc alatt kész lesz. A masszát a sütőből kivéve, a sütőpapíron tovább lehet keverni, míg homogén és csomómentes nem lesz.
Saját tapasztalatból kiindulva kell hozzá pár próbálkozás, de nem kell semmit kidobni, mert még javítható. Kivéve, ha elégeted a műanyagot, emiatt kell alacsony hőfokon rövid ideig sütni, és ha a végeredménnyel nem vagy elégedett, mert túl sok lett valamelyik összetevő még mindig visszateheted lehűlés után a sütőbe a másik rész hozzákeverésével. Ha ezek után megvan a jó állagú készítményed, akkor már csak egy dolog van hátra: a felhasználás. Erre is két opció van, vagy kinyújtod sodrófával esetleg, ha nagyon kraftos vagy, akkor olyan olaszos tészta nyújtó géppel is lehet, de azt utána már ne használd olyan tésztára, amit megennél. A sütőre ez nem vonatkozik, süthetsz utána benne, de tényleg NAGYON vigyázni kell rá, hogy ne égesd el benne. Amíg csak megolvad nem baj, de kell egy külön tepsi, amit már másra nem használsz. És nem, amíg nincs meg a teljes mix addig nem szabad hőlégfúvót használni, mert szétfújja a port és a pelletet. De a kész „worbla pie-t” már lehet nyugodtan azzal melegíteni.
Bárhogy is döntesz, a worbla egy nagyszerű anyag. Érdemes legalább egyszer kipróbálni, de senki sem kötelez rá, hogy ezt vedd meg csak. Vannak nagyon jó alternatívák is, viszont vannak egyedi szerepek is, amiket a worbla tud legjobban betölteni. Stabil kemény alapot, amely formatartó (17) marad kevés anyag teszi olyan jól, mint a worbla. Ezért női mellvértekhez a legjobb választás a piacon. De számos más felhasználási módra is kiváló. A magyar pénztárca szempontjából elég drága, de ha nem tudod kifizetni az sem a világ vége. Van rengeteg hasonló olcsóbb mód is, mindegyiknek saját praktikái vannak, és ki kell őket ismerni. Semmi sem megy tökéletesen elsőre, a tapasztalat idővel jön, de a befektetett munka megtérül. Minden újabb darabbal jobban hozzászoksz az anyaghoz. De végsősoron a te döntésed, hogy maradsz a már bevált módszernél, vagy elkalandozol újabb vizekre. Ezzel egy újabb témát sikeresen átvettünk, remélem sikerült közelebb hozni egy újabb szeletét a cosplaynek, és érthetőbbé tenni a használatukat. Így meg lehet sok felesleges bosszankodást spórolni, ha tudod az igényeidet, jobban tudsz kézenfekvő alapanyagot választani. De attól még tényleg fontold meg, hogy neked megéri -e.
Minden jót a következő cikkig:
Aoinekoparade
Borítókép: Yuriko, Okkido, Dhommy
Fotósok: W’S Photos, Bas van Anholt, picsL-Photography