Amikor erre a harmadik részre gondoltam, nem voltam biztos benne, hogy elég információt összetudok szedni, de leginkább azért, mert sok dolgot magától értetődőnek vesz az ember ha elég sokáig foglalkozik valamivel. De most megpróbálom összeszedni a lehető legtöbb alapvető dolgot is nektek.

Tehát mielőtt elkezdünk varrni kelleni fog néhány dolog. Gondolom lesz ami elég alapvető, de fontos, hogy mielőtt fejest ugrunk egy projektbe tudjuk hogyan szeretnénk befejezni.
Tehát végig kell gondolnunk milyen anyagokat szeretnénk használni, nem kell arra gondolni, hogy úgy menjünk be a textilboltba, hogy -Jónapot! Szeretnék egy méternyi azúrkék színű 5%-ban elasztán 95%-ban pamut anyagot!
Erről szó sincs, csupán annyira kell előre gondolkodni, hogy mondjuk megnézzük egy adott színből hova fog kelleni, ha például van egy kesztyű és egy szoknya is ugyanolyan színből, akkor megtudjuk e csinálni mindkettőt ugyanabból az anyagból? Vagy nagyon hasonló színű de más anyagokat kell vennünk? Esetleg veszünk fehér színű rugalmasat és fehér merevebbet és ezeket majd ugyanolyan festékbe mártjuk?
Ezután érdemes belegondolni abba, hogy lesz a szabás, azaz miket fogunk kivágni az anyagunkból. Például ha nagyon fodros szoknyát szeretnénk, készíthetünk körszoknyát, esetleg kicsit kevesebb fodorhoz elég félkör is. Hogy a felső milyen alap lesz, mondjuk egy ruha szabásminta vagy egy testhezálló body mintát használnánk. Ha valakinek ezekkel még nincs tapasztalata semmi baj, a legegyszerűbb módszer keresni egy Burda magazint, amiben rengeteg szabásminta van, bár elég nehéz kivenni őket egy avatatlan szemnek, így talán azt tudom inkább ajánlani, hogy keressen fel bátran, készítünk egyedi méretre gyártott szabásmintákat.

A szabásminták azért is fontosak, mert kilehet számolni mennyi anyag fog minimum kelleni egy ruhához, és jobb tudni mennyi kell, mint hogy mondjuk költsünk egy vagyont az anyagra ami túl sok és a maradékot sose használjuk el, vagy rosszabb esetben keveset vegyünk és utána ne kapjunk ugyanabból az anyagból, ennél rosszabb nincs is.

Ha kigondoltuk az anyagokat és a szabást, akkor még érdemes hamar belegondolni abba, hogy fog rajtunk maradni a ruhánk úgy, hogy azért le is tudjuk venni, tehát milyen záródásai lesznek. Cipzárat teszünk bele, simát vagy rejtettet? Hova, az oldalába esetleg hátra?

Ha már a fontosabb dolgokat kitaláltuk, akkor belegondolhatunk az apróbb részekbe is, ha mondjuk van egy minta a felsőn akkor azt festeni szeretnénk, hímezni vagy esetleg nyomtatni egy kis transzferpapírra?

Most, hogy minden előkészület mögöttünk van elkezdhetünk szabni. Itt is sok dolog van amire oda kell figyelni, de semmi tanulhatatlan.
A szabásminták nagy részén van egy hosszú egyenes nyíl, ami azt jelöli, hogy szabás előtt merre kell feküdjön az anyagon a papírminta. A nyílnak az anyag fonalirányára kell merőlegesen állnia, avagy a szövésirányára. Ez egy merevebb anyagnál nem biztos, hogy kijön, de egy rugalmasabb anyagnál, vagy egy mintásnál jól kivehető.
Például a nyuszikák valószínűleg úgy állnak az anyagon, hogy ha jó fonalirányban szabjuk, akkor a kész darabon nem fejjel lefelé vagy oldalra fordulva lesznek, hanem a talpal lefelé.
Felfektetéskor, tehát a szabásminta anyagra tételekor, fontos még, hogy ahogy szabunk, figyeljünk az anyag színére-fonákjára. Többnyire a fonákra tesszük a mintát, ezen az oldalán jelölünk a krétval. Illetve vannak olyan szabásminták amik 1 db-ból kell szabni, ilyenkor a színére kell hajtani a színét.
Megesik az is, hogy az egy darabos valaminek két darabos párja van. Hogy érthető legyek, megint mondok egy példát. Vegyük egy dzseki esetét, az elejébe szeretnénk tenni egy cipzárat, ezért az elejét 2 külön darabból szabjuk, de a hátára nem szeretnénk egy vonalat, ahol összevartuk a két hátát, hanem szabáskor a hátaközép vonalat úgy helyezzük fel, hogy az hajtott élhez kerüljön, tehát szabás után a papírmintánkat és annak tükörképét kapjuk.

Szerencsére nem kell ezeket mindig fejben tartani, egy Burdában például a szabásminta értelmezési oldalánál, ahol egy modelrajzon is látjuk mit szeretnénk varrni, ott felsorolja az újság miből mennyit is kell szabni. Ezt a darabszámot pedig ajánlott a kimásolt mintára írni, a darabunk sorszámával/nevével együtt.

Szintén fontos, és talán bonyolultnak hangzik, de nem az, a varrásszélesség. A legtöbb szabásminta a kész összevarrt ruha méreteit jelenti, így ha ezt szabnánk ki és varrnánk össze, akkor kisebb lenne a végeredmény. Egy példával talán ez is érthetőbb: Ha fogunk 2db 5×5 centiméteres téglalapot, és összevarjuk őket, minden oldalán fél centire az anyag szélétől, akkor ha kifordítjuk, csak 4×4 centis lesz a téglalap párnánk, mivel a fél centik behajtódtak.
Tehát szabáskor fontos ráhagyni legalább 1-1,5 centit minden oldalnál, íveknél lehet keskenyebb, de nem sokkal.
Amikor kiszabtuk a dolgokat elkezdhetünk varrni. Ha az anyag foszlódik, akkor el kell dolgozni a széleit, ezt lehet tisztázó/interlock géppel, huroköltéses gépen cikk-cakk varrattal vagy az előző részben bemutatott pelenka öltéssel is elvégezhető. Illetve halottam olyanról, hogy textilragasztóval kenték meg a széleket, vagy öngyújtóval, gyertyával égették meg azokat, így megállt a foszlás.

Ha az anyag már nem akar alkotóelemeire esni, össze is varrhatjuk őket. Itt a legfontosabb, hogy szinte mindig színt színnel szemben varrunk össze, hogy amikor kifordítjuk, akkor a csúnya szélek nem látszódnak ki. Sokszor láttam, hogy valaki csak összevarrta ahogy esik úgy puffan alapon a színre a fonákot, és nagyon csúnya eredménye volt.

Remélem tudtam nektek segíteni, ha esetleg valamit kihagytam azt még a jövőben pótoljuk, de egyenlőre ennyi. Sok sikert mindenkinek!

Szerző: Lunathra