Az utóbbi években minden cosplayes megszokta már, hogy az október egy meleg hónap, és idén végre mindenki ezzel is számolt – csak hát Murphy közbeszólt és igazi fagyosszentekké változtatott tizennégyezer látogatót, de azért volt napsütés is.
A szervezők ezúttal nagyobb tereppel készültek mind a kültéri, mind a beltéri helyszíneket illetően. A nagyszínpad maradt a már jól megszokott helyén, ám az öltözők egy emelettel feljebb kerültek, és bizony sokkal tágasabbnak is bizonyultak (utóbbi a lányoknál kevésbé tűnt fel…). A versenyzők előzsűrizése is ezáltal sokkal kényelmesebb és tágabb téren történt, és ez bizony sokat számított a morálnál.
A fogadócsarnokban kaptak helyett az árusok, amik évről-évre komolyabb kínálattal jelentkeznek (pont az orrom előtt vitték el a Walking Dead társasjátékot). A plüssök között ezúttal az alpakák nyertek diadalmas hosszal – és bizony ezen sorok szerzője is komoly késztetést érez, hogy vásároljon magának egyet az Animekarácsony alkalmával. A csarnoknak igen jót tett, hogy a sushisok (és szendvicsezők) ezúttal egy másik csarnokban kaptak helyet, de persze a kitelepült teaház ezúttal is kellemes fűszeres illatot árasztott.
A D csarnok vált amolyan igazi olvasztótégellyé, mivel itt kapott helyet a gamer sarok (ami már jócskán túlnőtte a sarok kifejezést), a cosplay klubbok armadája, a League of Legends színpad, és egy igazi időgép is. A DeLoreant ezúttal a Living Dream Project menedzselte le (természetesen a Mondo teljes támogatását élvezve), és az érdeklődők mennyiségét látva bizony sikerült megmenteni az óratornyot is.
A cosplay klubbok persze nem csak saját kegytárgyaikkal és portékáikkal emelték a rendezvény színvonalát, hanem egy kerekasztal beszélgetéssel is, amiben egyaránt képviseltették magukat a sci-fi és a fantasy kedvelői is. A „színpad” azonban nem csak a cosplay körül forgott, ennek hála a nézők megismerkedhettek a teaszertartás igen érdekes és impozáns rituáléjával, összemérhették tudásukat és hangjukat a karaoke műfajában vagy éppen evőpálcika versennyel megtudhatták, hogy olykor nehéz levetkőzni a berögzült szokásokon.
A szombat azonban felemás napnak bizonyult, talán pont az időjárás tette azzá: a buli kissé nehezen indult be, majd mire erőre kapott, már sokan hazamentek, pedig a rendezvény reggeltől estig tart, és az eredményhirdetések mindig hatalmas szórakozásnak ígérkeznek: összeborulás, köszöntés, örömkönnyek – ezeket kár kihagyni.
A cosplayesek körében sokan nem készültek el tervezett jelmezeikkel, aki pedig igen, annak bizony még akadt volna bőven javítanivalója, hogy teljes mértékben elégedett legyen művével. De a szombati nap kreativitásában sem volt azért hiány: egy kis L’art pour L’art itt, egy kis Disney hercegnő ott, megelevenedő játékfigurák, és gólyalábakon lépkedő madárijesztők.
A szombati nap remek hangulatban telt, amivel csupán az volt az egyetlen baj, hogy eltelt, de hát mire is való egy időgép?
A képekért köszönet a Living Dream Pojectnek és Nagy Gábornak.
Forrás: Watchaholics