Ez alkalommal egy különleges cosplayes csapatot szeretnénk bemutatni nektek, akik nem csak a cosplayben mozognak otthonosan, de a filmrendezés világában is.
Kérlek mondj pár szót magadról, illetve mutasd be a csapatot!
Slemmer Ádám vagyok, jelenleg 22 éves. A Metropolitan Egyetemen tanulok turizmus-vendéglátás szakon. Emellett pedig filmeket készítek. Szeretek szerepelni, mindig is olyan típusú ember voltam, aki imád a középpontban lenni. Ezért is alakult úgy, hogy barátaimmal különböző kis- illetve nagyjátékfilmek készítésére adtuk a fejünket. Illetve így jött a cosplay ötlete is, hiszen egy-egy adott karakter bőrebe bújni, viselni a ruhadarabjait, kiegészítőit egy izgalmas élmény.
Csapatunkból sokan színész pályán képzelik el magukat a jövőben, így tőlük sem áll távol a jelmezesdi. Emellett nagy rajongói vagyunk a Karib-tenger kalózai filmeknek, melyek inspiráltak minket a beöltözésre.
Hol és hogyan készítitek a jelmezeket?
A jelmezeket mi magunk varrjuk. Egy-egy kiegészítőt, gyűrűt, bajuszt, amiket nem tudnánk elkészíteni, azt megvásároljuk. A kosztumöket otthonról leselejtezett ruhákból, régi jelmezekből dolgozuk össze. A pincém konkrétan egy ruha raktár… mindent megőrzünk, hátha egyszer majd hasznát vesszük, és szerencsére idővel tényleg mindig előkerül egy-egy olyan darab, amiről sose gondoltam volna, hogy valaha is szükség lesz rá. Ezek tökéletes alapanyagot kínáltak a kalózos jelmezek összerakásában.
A jelmez készítés nálunk a következőképpen néz ki: Mielőtt nekilátunk tanulmányozzuk a figurát, és a fotók alapján a lehető leghasonlóbb ruhaanyagokat próbáljuk összeválogatni, ami nincs azt turkálókból vagy méteráru boltból pótoljuk.
Jack Sparrow és a többi kalóz esetében a csizma volt a legkeményebb dió… sehol sem lehetett kapni viszonylag olcsón, barna színű térdcsizmát. Az egyik kínai áruházban végül rábukkantunk a szinte tökéletes kalózlábbelire, természetesen férfi méretben nem lehetett kapni, így az eladó igen furcsán nézett rám, mikor a tükör előtt próbálgattam a 41-es női téli csizmát.
A ruhák mellett fontosnak tartom a jó sminket is, hiszen nem elég egy jó jelmez, ha nem hasonlítasz igazán a karakterre. A kalózok igenis piszkosak, barnább bőrüek, ezért egy sötétebb tónusú alapozót, illetve valamilyen fekete ismeretlen eredetű koszt kentünk magunkra. Nekem mondjuk annyiban volt szerencsém, hogy ezektől eltekintve is hasonlítok Johnny Depp hírhedt kalóz kapitányára ha rajtam van a paróka, mivel hasonló arcvonásaim vannak.
Nem csak filmkészítéssel foglalkoztok, hanem jelmezekkel is – melyik jött előbb?
Igazából a filmezés jött előbb én úgy gondolom, de kiskoromtól kezdve végig ott volt ez a jelmezes vonal is. A szereplési vágyamból adódóan imádtam az iskolai farsangokat, minden évben valami jópofa jelmezzel készültem az alkalomra. Emellett amikor elkezdtünk filmezni, elkerülhetetlen volt, hogy ne csináljunk egy-egy olyan kisfilmet, amiben valamilyen jelmez/beöltözés ne játszott volna fontos szerepet.
Hogyan került a filmezés az életetekbe? Mindig is ismertétek egymást, vagy a filmezés hozott össze benneteket?
Én körülbelül 5 éves koromban már éreztem, hogy ez a terület érdekel. Imádtam a családi videózásokat és minden vágyam volt, hogy egyszer apukám odaadja a kamerát, hogy magamtól is készíthessek felvételeket. Aztán az iskolában már néhány barátomat, illetve Csabát, a testvéremet is sikerült rávenni, hogy álljanak a kamera elé. Fokozatosan, évről-évre készítettünk valamilyen filmet és így állt össze a mostani masszív csapat is. Bekerültem Földessy Margit drámastúdiójába, ahol megismerkedtem egy tucat olyan emberrel, akik szívüket és lelküket beleteszik, hogy alkothassanak és közben szórakoztathassanak másokat. Nagyon szoros barátságok alakultak ki, és azóta megállíthatatlanok vagyunk.
Így készült el decemberben a nyáron forgatott Karib-tenger kalózai kisfilmünk, amiben az eredeti szinkronhangokon szólalnak meg a szereplők, melyért a mai napig hálásak vagyunk a színészeknek.
Továbbá ezzel a szoros baráti társasággal jutottunk odáig, hogy a 3 éve elkezdett nagyjátékfilmünk, a Vakfolt idén január 26-án kerül bemutatásra a Cinema City mozijaiban, melyet nagyban köszönhetünk Osvárt Andreának, aki felkarolt bennünket, mert látta, hogy valóban szeretetből és lelkesen dolgozunk. Később még Kálid Artúrt is sikerült megnyernünk egy fontos szerepre. A Vakfolt című akciófilmünk éppen arra világít rá, hogy milyen utat is jártunk be és hogyan tanultunk, fejlődtünk az évek során, amellett, hogy alapvetően egy szórakoztató és izgalmas történet. Bízunk abban, hogy a film eléri a célközönséget, mely elsősorban az a fiatalabb generáció, akik a PlayIT-et is nagy számban látogatják.
Honnan jönnek az ötletek, mi inspirál titeket?
Elsősorban Szabi barátommal szoktuk írni a sztorikat, forgatókönyveket. Az ötletek igazából az én esetemben többnyire utazás közben ugranak be. Hallgatok valamilyen zenét (akár filmzenét) és ez inspirál, vagy ha otthon megnézek egy jó filmet, látom a jeleneteket a jól felépített karaktereket, teljesen felpörgök: „Én is akarok valami hasonlóan jót, menőt csinálni!”
Az ötletelésből egyébként a csapat többi tagja is kiveszi a részét általában.
Az oldalatokon találkoztam pár koncertes, jelmezes színpadi fotóval. Ez azt jelenti hogy kaptok meghívásokat is különféle rendezvényekre?
Nem szoktunk rendezvényekre járni, amiket láthattál azok valószínűleg az én farsangi fellépéseim, ezeket épp készülök levenni az internetről… (mivel évről évre egyre rosszabbnak tűnnek) …csak valahogy sose jutok odáig. Egyébként Földessy Margitnál játszottunk/ illetve vannak akik még játszanak különféle előadásokban. Illetve többek szerepelnek színházakban is, például Szabi és Áron (a kisfilmünkben Barbossa és Mr. Gibbs) a Karinthy Színház aktív tagjai.
Milyen volt fellépni a PlayIT-en?
Remek élmény volt a PlayIT. Azt hiszem mindannyiunk nevében kijelenthetem, hogy nagyon jól éreztük magunkat. Nagy népszerűségnek örvendett a jelmezünk, így a színpadon is éreztük, hogy tetszik a közönségnek amit csinálunk. Próbáltunk végig karakterben maradni, hogy még hitelesebben adhassuk elő a különböző figurákat.
Mik a jövőbeli terveitek?
Elsősorban a közeljövőben még a Vakfolttal foglalkozunk, ami ezúttal végre nagyközönség elé kerül. Azután pedig szeretnénk egy új, komolyabb projektbe belevágni. Már írjuk a forgatókönyvét egy háborús filmnek, emellett Fenyő Ivánnal dolgozom két nagyszabású igazán izgalmas történeten, melyeket hamarosan szeretnénk megfilmesíteni. Rengeteg ötletünk van még, vannak tervben kisfilmek és paródiák is, melyek mellett a csapattal továbbra is szívesen látogatnánk a PlayIT-et, illetve az ehhez hasonló cosplay-es rendezvényeket.
Az interjút készítette: Yuriko