„Négy órakor egy autostimuláló ébreszt fel minden felszolgálót. Miután felöltöztünk, sorban bevonulunk az étkezdébe. A következő tizenkilenc órában inputoljuk a rendeléseket, tálcázzuk az ételeket, letöröljük az asztalokat és kukázzuk a szemetet, szigorúan betartva az első katekizmust.”
Rin volt a harmadik cosplayem, Yuenak pedig volt egy remek kamerája, így összeraktuk, amink van. A képek a Nemzeti Színház oldalában, illetve a Rákóczi-híd alatt készültek. Menekültünk biztonsági őr elől és életünket kockáztatva másztunk a szétesőben lévő lépcsőkre.
A 2014-es EECC-n ismertem meg Ayashigét. Teljesen váratlanul kapott el, hogy szeretne néhány képet csinálni. A türelme volt az én szerencsém, a betontenger közepén is csodálatos képeket lőtt.
Halloween éjszakáján, mikor éjfélt üt az óra, előbújik az éjszaka 13 rettegett réme, és ellepik a sejtelmes holdfényben fürdő utcákat. Ám nem a lelkedre, vagy a véredre fáj a foguk, amire ők vágyak, nem más, mint egy hátborzongató ünnepély és némi édesség.
„Ez volt az első komolyabb fotózásom – értsd: profi felszerelés és stúdió. Meglepően fárasztó meló volt, de azért élveztem. A sminket, a macska festését és a „modellkedést” én követtem el.”
